KITE ZRT.

Decemberben már időszerű a tavaszi tápanyag-utánpótlás megtervezése. Cikkünk az őszi káposztarepce és az őszi búza kénutánpótlásának fontosságát mutatja be.

A kén esszenciális, tehát más elemekkel nem helyettesíthető. A növényi szervezet 4. legfontosabb alkotóeleme a nitrogén, a foszfor és a kálium után.

A kén fokozza az egyes trágyaanyagok hatékonyságát, növeli a növények károsítókkal és kórokozókkal szembeni ellenállását, azok biotikus és abiotikus stressz ellenálló képességét, így csökkenti a növényvédelem költségeit és javítja a termésbiztonságot. Jelentősen befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét. Fungicid hatásánál fogva eredményesen alkalmazzák termesztett növényeink gombakártevőkkel szembeni védelmére is. Szűkíti a növényi szövetek N:S arányát, ezáltal csökkenti azok nitrát- és amidtartalmát.

A kén visszapótlására az eddigi mezőgazdasági gyakorlat viszonylag kevés figyelmet fordított, a téma azonban időszerű, mivel a felhasznált műtrágyák köre az utóbbi évtizedben lényegesen átalakult. Előtérbe kerültek a kísérősó-mentes, elsősorban szulfátmentes műtrágyák, melyekkel már nem megoldott a növények számára felvehető kén visszapótlása.

Szántóföldi kultúrák esetében az őszi káposztarepce kénigénye kiemelkedő.

A termesztett növényeink kénigénye az alábbiak szerint alakul:

Az őszi káposztarepce 3-4 tonna/ha terméséhez 60-80 kg/ha kénre van szükség. A növény képes ugyan a légköri SO₂ hasznosítására, de ez nem elegendő a fent említett kénigény pótlására, ezért tavasszal 40-60 kg/ha kénhatóanyag kiegészítésről kell gondoskodnunk. Az első fejtrágyázáshoz tehát célszerű kéntartalmú nitrogéntrágyát használnunk.

Kén hiányában a repce nem veszi fel az egyébként rendelkezésére álló nitrogént. Csökken az olajtartalom, a fehérjetartalom és a termés. Ezek a kénhiány első „tünetei”. Súlyosabb esetekben a növényen a fotón is látható hiánytünetek jelentkeznek. A kén hiánya a fiatal leveleken mutatkozik meg, az erek közötti sárguló, klorotikus foltok formájában. A növényen belül a kén nem mobilizálható tápanyag, tehát az idősebb szövetekből nem képes a fiatalabbakba épülni.

Az őszi búza termesztésében szintén nagy jelentősége van a kénutánpótlásának, különös tekintettel a hibridekre, valamint a nagy termőképességű fajtákra. A KITE Zrt. korábban szántóföldi kísérlet keretében vizsgálta a kéntartalmú műtrágyák termésmennyiségre és -minőségre gyakorolt hatásait. A kísérlet gyengén savanyú vályogtalajon lett beállítva, a talaj jó foszfor- illetve káliumellátottsága mellett. A csapadék mennyisége 468 mm volt a tenyészidőszak alatt.

Az eredményeken jól látszik, hogy a kén a termésmennyiséget növelő hatása mellett, jelentős mértékben növelte a termés fehérje-, valamint sikértartalmát, illetve a Zeleny- indexet, melyek alapvetően meghatározzák a búza sütőipari értékét.

A KITE Zrt. kínálatában folyamatosan elérhető a már jól ismert, kiváló minőségű Elixir-Zorka által gyártott Amosulfan (NS 20-24), illetve a Timac Agro által gyártott Sulfammo.

Az alábbi táblázatban áttekinthetők a kénpótlásra javasolt összetett műtrágyák az őszi búza és az őszi káposztarepce termesztéséhez. Mindkét kultúra esetében egy intenzív technológiával számolva állapítottuk meg a termésszintet, búza esetében tehát 10 t/ha-ra, a repce esetében pedig 4 t/ha-ra adtuk meg a műtrágyadózist. A kijuttatásra javasolt mennyiség a talajtípus, a talaj tápanyag-ellátottsága és az eltérő termésszint függvényében természetesen változhat.

Fotók: Yara