Alkatrész 2024. június 28.

A füstgáz-utókezelő rendszerek kiiktatásának következményei

Sok olyan információ terjed a mezőgazdasági felhasználók, a gépgyártókat képviselő forgalmazók és szervizek között, hogyan módosítják a tulajdonosok a motoros gépeken a károsanyag-kibocsátást szabályozó füstgáz-utókezelő rendszereket, illetve ezeknek milyen hatása van a működésre. Gyakran tárgyalt téma a kijutó gázokra gyakorolt hatás, azonban ebben a cikkben a módosított rendszerek motorra gyakorolt hatásait szeretném valamennyire körbejárni.

A jelenlegi Európai Uniós előírások szerint a motoros, önjáró mezőgazdasági gépek üzembe helyezésének feltétele, hogy meg kell felelni (illetve alul kell múlni) az ún. Stage V károsanyag-kibocsátási előírásainak. Ezeket az előírásokat a gyártók egy rendkívül kifinomult, az egyes részegységek egymásra hatásán is alapuló rendszer kialakításával tudják betartani, illetve alulmúlni. Amennyiben ezek a rendszerek bármi okból módosulnak, könnyen előfordulhat, hogy már nem teljesítik az előírásokat, és nem felelnek meg a forgalomba helyezés feltételeinek.

A nagy gyártók ugyan valamennyire eltérő finomhangolású rendszereket építenek be az önjáró gépeikbe, azonban fő részegységeiket tekintve hasonló kialakítással rendelkeznek.

  • Nagynyomású közös csöves befecskendezési gázolajellátó rendszer (HPCR),
  • EGR kipufogógáz-visszavezetés,
  • 1 vagy 2, soros turbófeltöltő,
  • DOC, dízeloxidációs katalizátor a kipufogógáz katalizációs előkészítéséhez,
  • DPF, dízel részecskeszűrő a korom és egyéb szilárd kipufogógáz-összetevők leválasztásához,
  • Gázolaj utóbefecskendezés a DOC/DPF regeneráláshoz,
  • Kiegészítő folyadék az SCR rendszerek működtetéséhez, amelyek a NOx összetevőket hatékonyan csökkentik a kipufogógázban.

Ezen részegységek hatékony munkát végeznek, azonban összetettségükkel döntően befolyásolják a motor működését. A gyártók a motor kialakítása során természetesen figyelembe veszik ezen rendszerek működésre gyakorolt hatását is.

  • A motor kellő mértékű átöblítését turbófeltöltővel segítik elő.
  • Ennek során meghatározzák:
  • a fent említett tisztítórendszer ellenállását,
  • ehhez szabályozzák a szelepek nyitását,
  • a dugattyúgyűrű ezt a nyomást tartja a hüvely és a dugattyú között,
  • a turbófeltöltő működését, valójában mennyi levegőt töltsön az égéstérbe, és mennyi gázolaj kerüljön egy ciklusban befecskendezésre,
  • az EGR működését, a kipufogógáz-visszavezetés mértékét.
  • A kenőrendszer kialakításakor és a motorolaj keringetésekor stb.

A felhasználók egy része úgy gondolja, hogy nincs szüksége ezekre a tisztítórendszerekre, ezért különböző megoldásokkal hatástalanítják vagy kiszerelik a mezőgazdasági gépből. Egy ilyen változtatás a szavatossági időn belül a szavatosság megvonását jelenti a teljes gépre, mivel a hajtálánc alapvetően módosul. A következőkben a szavatossági időn túl levő gépekkel kapcsolatos tapasztalatainkról szeretnék beszámolni.

A fent felsorolt érvek között szerepel, hogy megváltoznak az égéstérben a nyomásviszonyok. A dugattyúgyűrű a kisebb ellenállásnak engedve jobban nekinyomódhat a hüvely falának, ezzel jelentős mértékű kopást idéz elő azon. Javítottunk már olyan gépet, amely néhány ezer üzemóra után olyan mértékű kopást mutatott, mint egy kb. 10000 üzemórát működtetett motor.

A füstgáz-utókezelő rendszer átalakítása vagy teljes kiiktatása miatt kisebb lesz az ellenállása, így az égéstérből kiáramló gázok a turbófeltöltőn nem azonos felpörgést generálnak, amely túltölti a motort, amely először úgy tűnik nagyobb teljesítményt ad le, de hosszabb távon károsodik a henger. További probléma, hogy a szívóoldalon mért levegő mennyiségéhez nem fog illeszkedni a befecskendezett gázolaj mennyisége, mert a szelepek összenyitásakor bizonyos terhelési tartományban ez a többlet a füstgázzal távozik is az égéstérből és megszűnik a légfelesleg. Ez koromképződést okoz az égéstérben, amely eltömíti a dugattyúgyűrű hornyát, a gyűrű nem fog tudni megfelelően mozogni a dugattyú fel-le mozgása közben, nem tudja betölteni a feladatát. A korom kiáramlik a kipufogóütemben az ezt követő részegységekre.

A nem létező DPF (dízel részecskeszűrő) nem fogja meg a koromrészecskéket, ez az SCR rendszert korommal telíti. Lerakódások keletkeznek olyan helyeken is, ahol az érzékelőknek pontos hőmérsékletet és nyomást kellene mérnie. A lerakódó korom egy szigetelőréteget alakít ki az érzékelő körül, a mérések valótlan értéket mutatnak, a motor egyre rosszabb paraméterekkel fog működni, nem fogja leadni a kívánt teljesítményt vagy meghibásodik.

Végső soron nem kerülhetjük el azt a problémát, ami miatt a tisztítórendszert megszüntettük, kis késéssel, de a hiba ismét jelentkezni fog, de ekkor már jelentős költséggel lehet már csak ismét helyreállítani.

Ajánlom tehát, hogy a motor működését jelző hibák esetén keresse szakszervizünket, ahol beállítják a motor működését a gyár által előírt értékekre, és biztosítják a megbízható használatot. Az átalakítás helyett javasoljuk, válasszák a füstgáz-utókezelő rendszer DOC, DPF szűrőinek a gyártó által előírt időközönkénti tisztítását Szakműhelyünkben, ezzel elkerülhetők lesznek az idő előtti nagyösszegű motorfelújítások is.