A repce tápanyag-utánpótlásának egyik sarkalatos pontja a mikroelem-pótlás. A mikroelemek
közül főként a bór befolyásolja jelentősen a termés mennyiségét és minőségét. A bór visszapótlását kétszeri lombtrágyázással oldhatjuk meg. Bórhiány esetén csökken a gyökér fejlődése, a becők elszáradnak vagy nem is képződnek. A növényekben a bór nehezen mozog, ezért jobb hatékonyságú a levéltrágyázás. A savanyú talajokban a bór jól felvehető
állapotban van, míg meszezés hatására csökken a felvehető bór mennyisége. Minél nagyobb a talajban az agyagfrakció aránya, annál kisebb a vízoldható bórtartalom. A tavaszi nitrogénmennyiség 30-40 %-át zöldbimbós állapotban juttassuk ki.
Zöldbimbós állapotban és a bimbófejlődés időszakában elsődleges kártevő a repcefénybogár (Meligethes aeneus). A kifejlett imágó a fő kártevő, amely áprilisban, illetve júliusban a bimbós állapotban lévő repcén okoz kárt. A repcefénybogár virágporfogyasztó. A virágpor keresése közben odvasítja ki a bimbókat, elrágja vagy megsérti a termőrészeket. A sérült virág lehull, a virágtengely felkopaszodik. A kártételét fokozhatja az egyenetlen fejlődés, a fagy által károsított tábla, a repcetábla kis mérete, és az alacsony hőmérséklet (9 Co-os léghőmérséklet esetén az imágók már repülnek). Hűvös tavaszon vontatott virágzás esetén fokozott kártételre lehet számítani. Ha 2-4 imágó van egy növényen, akkor védekezni kell, mert jelentős termésveszteséget (naponta 50-100 kg/ha) okozhatnak. Az utóbbi időben a bundásbogár (Epicometis hirta) is egyre komolyabb károsítást végez ezidőtájt.
