Ebben az időszakban a fómás levélfoltosság, valamint a fehérpenészes rothadás ellen egyaránt hatékony állománypermetezéssel tudunk védekezni. A repce alternáriás betegségére (Alternaria brassicae) is figyelmet kell fordítanunk, ellene a kémiai védekezést a virágzástól becőképződésig, szükség szerint 1-2 alkalommal végezhetjük el. A virágokon, fiatal becőkön szürke penészbevonat formájában jelentkezhet a szürkerothadás. A repcén kívül a napraforgót, a burgonyát, a répát, a kendert, a szóját, a borsót és sok más zöldségnövényt is megbetegít. A repce legsúlyosabb betegsége. A „repcerák” kártétele elérheti a 20-50 %-ot is. Szkleróciumokkal telel át a talajban, ahol fertőzőképességét akár 5-7 évig is megőrzi. Tavasszal a fertőzés a szár alsó részén jelenik meg, ahol elmosódott szélű, elhalt foltokkal találkozhatunk. Később a szártő- és becőfertőzés jelenik meg. Nedves időben fehér micéliumszövedék látható. A szár belsejében a fehér színű micélium között fekete szkleróciumokat találhatunk. Vagy a szkleróciumokkal fertőzi meg gyökéren át a növényt (szártövi), vagy aszkospórákkal a szárközepet és a becőket. A talaj és a levegő magas nedvességtartalma és az alacsony (7-11 oC) hőmérséklet elősegíti a fertőzést. Védekezni ellene 5-6 éves vetésváltással, tiszta vetőmaggal és vegyszeres védelemmel - a virágzás időszakában elsősorban triazol hatóanyagú gombaölőszerekkel - lehetséges.
Közvetlenül a virágzás előtt egy kezeléssel védekezhetünk a repcefénybogár és a repcebecő-ormányos kártétele ellen, de sokszor több védekezés is szükségessé válik, ha a virágzás elhúzódik. Kiemelten fontos virágzás idején méhkímélő technológiát alkalmazni.
