KITE ZRT.

Gazdaságotok 1400 hektárra terjed, ez igen jelentős terület. Mivel foglalkoztok?

Családi gazdaságunknak két fő ágazata van, az állattenyésztés, azon belül juh- és sertéstenyésztés, valamint növénytermesztés. Édesapám fogja össze a két ágazatot, testvérem az állattenyésztést irányítja, jómagam a növénytermesztésben veszek részt, a párom és édesanyám vezetik az irodai munkákat, és a 4 éves fiam is már kóstolgatja a mezőgazdaság édes és savanyú ízeit. Így áll össze a Horváth team, amely már 1927 óta mezőgazdasággal foglalkozik Perkáta területén. Növénytermesztés esetében hagyományos szántóföldi növénytermesztést folytatunk négy fő növénnyel, ami az árpa, búza, napraforgó és a kukorica. Az 1400 hektárból 100 hektár legelő szolgálja az állattenyésztést. A növénytermesztésben a fő profilunk a kukorica, vétek lenne nem azt termeszteni.

Miért pont kukorica?

A szabadegyházai Keményitő és Izocukorgyár, az adonyi kikötő és a Pannonia Ethanol háromszögében élünk, ezen három felvásárló közelsége miatt érdemes kukoricával foglalkoznunk. Több évtized hagyományát 20 éve felborítottuk, és mi a kukoricával kezdjük a vetést, majd utána vetjük el a napraforgót. Ennek azért van jelentősége, hogy augusztus végére, szeptember elejére legyen kész kukoricánk a feldolgozóipar számára.

Nem származott hátrány belőle, hogy szembementetek a bevett szokásokkal?

Úgy gondolom, hogy az elmúlt 40 évben megszokott eljárások többsége megdőlt. Alkalmazkodni kell a jelen elvárásaihoz, a klímaváltozáshoz, és nyitni kell az újítások felé. Természetesen kaptunk pofonokat mi is, de nem szabad egy szezonból kiindulni, minimum 5 év távlatában érdemes nézni az eredményeket, és az minket igazol. Amit mindenképp szem előtt tartunk, az a minimum 10 fokos talajhőmérséklet, az alatt nem indulunk el vetni. A kukorica vetését április közepén kezdjük meg, hogy legyen elegendő idő a 900 hektár tavaszi vetés elvégzésére. Szerencsére a géppark újításával és a korszerű eszközökkel a vetési idő jelentősen leredukálódott, így sokkal rövidebb idő alatt jutunk a végére, idén mindössze 14 nap alatt sikerült bevetni a 900 hektár területet. Egy másik jelentős reform a gazdaságunkban a forgatás nélküli talajművelés, melyet szántóföldjeink 99%-án alkalmazzuk, a maradék 1% is az állattenyésztés miatt van, mivel a trágyát csak ekével tudjuk beforgatni a talajba. 

Mi volt az oka, hogy a forgatás nélküli művelés mellett döntöttetek?

A korábbi időjárást jellemző csendes esőket mára felváltották a hirtelen záporok és a szárazság. A csapadék mennyisége is némileg változott, de ezen mennyiség eloszlása határozott változást mutat. Ezáltal a szántott talajba az esővíz nem tud beszivárogni, nem lesz levegős, a föld összetömörödik és veszít nedvességtartalmából. Ezt látva váltottunk a forgatás nélküli talajművelésre, melyet 2 éve a szántóföldjeink közel 100%-án alkalmazunk.
Meghatározó élmény volt, amikor 60 hektár kukoricát forgatás nélküli talajműveléssel, míg a mellette levő 60 hektárt szántással műveltünk. Kezdetben a szántott parcella sokkal ígéretesebbnek tűnt, aztán esett 40 mm eső és a föld összetömörödött, kicserepesedett, beton keménységűvé vált, és a benne lévő kukorica fejlődése is lelassult.

Gazdaságotokban a szemléletváltással együtt milyen fejlesztések történtek?

Talán az egyik legjelentősebb az első John Deere ExactEmerge vetőgépberuházásunk volt. Az előző vetőgépünk is pontosan lerakta a magot, megfelelő volt a vetőgép súlya és keléshiány sem keletkezett, viszont nem tudott szakaszolni, változó tőszámot kijuttatni, és a maximális vetési sebessége 9 km/h körül alakult, melynél még pontosan dolgozott. Ezekből adódóan volt olyan vetőmag, amely nem ideális helyzetben, nem megfelelő mélységbe került a földbe, lassan növekedett és hamar elérte a károsító barkó bogár. Ezzel szemben a John Deere ExactEmerge vetőgéppel 9 km/h helyett átlagosan 11 km/h-val tudtunk vetni, és ha az időjárás miatt sietnünk kell a vetés befejezésével, akkor akár 14-16 km/h-val is tudtunk megfelelő minőségben dolgozni.                                                                                                                                                                         

Végeredményben a John Deere ExactEmerge vetőgép robbanásszerű kelést eredményezett, és mind a kukorica, mind a napraforgó olyan gyorsan növekedett, hogy nem kellett védekeznünk a barkó ellen.

Pontosan mit jelent, hogy robbanásszerű kelést tapasztaltál?

Mondhatjuk, hogy az első magtól az utolsóig 48 órán belül kikelt minden mag. A korábbi vetőgépünk esetében átlagosan 4-5 nap volt a kelésidő. De nem csak ebben láttam a John Deere ExactEmerge vetőgép előnyét. Mellette szól az is, hogy a vetéshez már nem kell külön személyzetet biztosítani, 4 ember helyett mindössze egy nagyon lelkes fiatal munkatárs elegendő a munkálatok elvégzésére. Ezáltal több dolgozó szabadul fel, akik addig más feladatokat tudnak ellátni. Ez köszönhető a közel 3 m³ kapacitású központi vetőmagtartálynak. A korszerű vetőgép segítségével egy 12 órás műszak alatt átlagban 70 hektáron tudjuk a vetést elvégezni 11 km/h sebességgel. Mindemellett a John Deere ExactEmerge rendkívül pontos, ezt bizonyítja az is, hogy 72.000 hektáronkénti tőszámnál, 600 hektár kukorica esetén mindössze egy zsák differencia keletkezett. Tehát ahhoz képest, amit az irodában elterveztem, csak egy zsákkal több vetőmag fogyott.

Az új gépberuházással a vetési munkálatoknál hatékonyabb munkavégzés valósult meg rövidebb idő alatt és kisebb munkaerővel. A géppark fiatalítása során más területen is tapasztaltatok hasonlót?

Nem kell messzire menni, a vetést követően a permetezésben is nagy előrelépést jelentett a John Deere M952(i) permetezőgép-beruházás. A számok tükrében a Berthoudnál 24 méteres kerettel, szakaszolás nélkül, 12 óra alatt 160 hektárt tudtunk lepermetezni egy permetezővel és két kiszolgálóval.  

Ezzel szemben a John Deere M952(i) permetezővel, 27 méteres kerettel, szakaszolással, 10 óra alatt 200 hektárra kényelmesen ki tudtuk juttatni a permetlevet, egy kiszolgálóval és egy permetezővel.

Tehát itt is visszaköszönt, hogy időt, munkaerőt és pénzt tudtunk megspórolni, illetve a szakaszolásnak köszönhetően az inputanyag-kijuttatás is célzottan valósult meg. Természetesen ezen munkálatok sikeres elvégzéséhez is nélkülözhetetlen a lelkes és elhivatott munkaerő.

A szakaszolás előnyét mennyire vetted észre az inputanyag-megtakarításban?

Észrevehető volt, 345 hektár napraforgómag vetésénél a gyomirtó szerrel rászámoltuk 350 hektárra, de megmaradt 5 hektár gyomirtó szer. Természetesen ehhez alapjaiban fontos, hogy pontos táblahatárokkal rendelkezzünk, enélkül nem megy. A táblahatárok precíz rögzítését már vetésnél megtesszük, és azt követően egész évben azzal dolgozunk. Ezáltal a többi műveletnél, legyen szó permetezésről vagy sorközművelésről, ugyanazon a nyomvonalon tudunk dolgozni, nem tiporjuk el az állományt, és a gépkezelők feladatát is megkönnyítjük.

Sorközművelés kapcsán történt újítás?

A sorközművelés kapcsán is szemléletváltáson mentünk keresztül. 2 db 6 soros Omikron sorközművelő kultivátort cseréltünk 1 db Orthmann 12 soros kultivátorra, két 1200 literes KITE Jet folyadékkijuttató rendszerrel. Elsősorban a jó anyagminőség, a kapák minősége és kopásállósága miatt döntöttünk az Orthman mellett. Bár sok sztereotípia övezi az Orthman sorközművelő kultivátorokat, többek között, hogy „lazító” „durva gép” stb., de úgy gondolom, be lehet olyan finoman állítani, mint egy hatsoros rugós kapás gépet. Az Orthmannál az első sorközművelés 3 centiméter mélyen történik takarólemezekkel, a kapillárisok elvágására. A második sorközművelésnél már takarólemezek nélkül, 6 cm mélyen folyékony Nitrogén kijuttatásával egy menetben (100 l/ha), pozícionáltan a sor mellé helyezve megyünk végig a kultúrán. A két 1200 literes tartály végett csak 24 hektáronként kell tölteni, ezáltal spórolunk a töltésen, tehát a gép állásidején. Ennek köszönhetően a napi csúcsteljesítmény a 100 hektárt is elérte, de átlagosan 75 ha/nap volt jellemző. Az Orthman minden szempontból beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Két műszakban hat ember helyett mindössze egy műszakban két ember el tudta végezni a feladatot. Ennek ellenére nem történt leépítés, de nagyobb munkaerő szabadult fel más feladatokra a gazdaságban. A pozitívumok mellett nem hagyhatom szó nélkül az üzemanyag-megtakarítást sem, mivel a 8295R-es John Deere fogyasztása átlagban 3 l/ha, így összeségében hektáronként 1 litert is képesek vagyunk megtakarítani vele a korábbi technológiához képest.

A közeljövőben terveztek újabb gépberuházást?

Igen, a közeli célok között szerepel egy Hagie önjáró permetező beszerzése a precíziós pályázat keretein belül, NTB (tárcsás tápoldat-injektáló keret) kijuttatóval az osztott tápanyag-kijuttatás céljából. A Hagie-t terveink szerint csak nagy kultúrákban fogjuk használni növényvédelmi feladatok ellátására, ezért nem fog háttérbe szorulni a vontatott permetező sem. A beruházásokat illetően, jelenleg elégedettek vagyunk a gépparkunkkal, de azt gondolom, valamit lendületben tartani könnyebb, mint újra elindítani. Nincs megállás, mindig frissíteni és fiatalítani kell a gépparkot, hogy ne csak most, hanem a jövőben is kiszolgálja a gazdaságot, így a kerék folyamatosan gurul tovább….